Két hete éppen
egy szülinapi bulin voltunk, ahol is szóba került ez a blog, meg azok a dolgok,
amiket az ovis tapasztalatainkról írtam. Én elmondtam, hogy úgy érzem, már
eleget beszéltem a témáról (itt és itt), de a többi magyar anyuka kapva kapott
a témán és csak úgy jöttek az egyéni élmények, kritikák, vélemények, vagyis úgy
tűnik, a téma - a Belgiumban élő magyarok körében legalább is -csak nem akar veszíteni az
aktualitásából.
Szóval, úgy
döntöttem nekifutok még egyszer, és összefoglalom, hogy mire is számíthat az,
aki úgy dönt, hogy belga óvodába iratja be a csemetéjét. Igyekeztem azokat a
dolgokat összeszedni, amiket más belga oviba járó gyerekek szüleitől is hallottam,
tehát, ha nem is általánosak, de mindenképpen gyakoriak Belgiumban, illetve azokat, amik a legnagyobb meglepetést okozhatják nekünk magyaroknak.
- Óvoda=iskola, legalábbis a
nagycsoport esetében. Itt ugyanis már írni és olvasni tanulnak a gyerekek.
- Nincsenek óvodai jelek. Előbb a fényképük,
később a nevük alapján kell a gyerekeknek azonosítani a holmijukat.
- Délutáni alvás csak kiscsoportban
van.
- Nincs váltócipő, még télen sem. Sőt
mi több, még alvásnál sem veszik le a gyerekek a cipőjüket. (Sokáig én is
azt hittem, hogy ez csak egy urban legend, de most már bizonyítékom is van
rá. Lásd a bejegyzés végén.)
- A betegség fogalmát egész máshogy
értelmezik. 38 fokos lázig mehet a gyerek óvodába, sőt akár gyógyszert is beadnak neki, ha a szülő megkéri őket.
- Énekelni, mondókázni csak ritkán
szoktak. Ha az adott óvónő nem tud énekelni, akkor egyáltalán nem. (Nem elvárás
az énektudás az óvónőképzőben.)
- Szinte alig van közös játék, pl.
körjáték.
- Ezzel szemben rengeteg a kézműves és a készségfejlesztő program, de főleg individuálisan.
- Gyakran fogyasztanak édességet. A
gumicukor például népszerű motiváló eszköz.
- WC után nem mosnak kezet. (Csak
zárójelben jegyzem meg, hogy a felnőttek sem. Legalábbis sokan nem, ami ezek után nem is olyan furcsa.) A WC-k higiéniája is erősen megkérdőjelezhető.
- A nagycsoportosokat három napos ottalvós táborozásra viszik (ötéves gyerekekről beszélünk!). Ez nem kötelező, de
erősen ajánlott. Itt Belgiumban ezt egyfajta mérföldkőnek tekintik a
gyerekek életében. A gyerekekkel max. 2-3 óvónő megy, szülők soha nem szoktak.
- Nincsenek évvesztesek. Minden gyerek
abban az évben megy iskolába, amelyik évben betölti a hatot. Kész. Punktum.
Így összefoglalva
elég sokkolónak tűnhet ez a lista, de én a magam részéről mindig úgy érzem egy
kicsit, hogy ezeknek a dolgoknak a többsége inkább a szülőket zavarja mint a
gyerekeket. Hol érdekel például egy ötévest, hogy milyen cipőben van egész nap?
Annak meg még örül is, ha nem kell kezet mosnia. Arról nincsenek adataim, hogy
vajon a higiénia alacsony színvonalának köszönhetően, illetve amiatt, hogy betegen is be lehet vinni a gyereket, több-e itt a fertőzés mint
például Magyarországon. Dani tavaly csak két-három napot hiányzott az oviból, de persze ez
erősen gyerekfüggő.
Magyarként
Belgiumban persze nem ez az egyetlen lehetősége az embernek. Ott van például a
magyar óvoda az Európai Iskolában, illetve a különböző magánovik (pl.
Montessori, Acacia, International School). A magyar ovinak számos előnye lehet,
viszont ott minden az éppen aktuálisan kiküldött óvónő személyétől függ. Aki
pedig magánoviba akarja járatni a gyerekét, annak mélyen a zsebébe kell
nyúlnia. A Montessori óvoda például 16890 eurót (!) kóstál egy évre.
Én személy
szerint nagyon örülök, hogy Dani belga oviba járt. Ő minden nap örömmel ment,
ami szerintem a legfontosabb egy szülő számára. Ha pedig valaki hosszú távon
tervez Belgiumban maradni, akkor ez a legjobb módszer arra, hogy a gyereke jól megtanulja a nyelvet és igazán be tudjon illeszkedni.
Végül pedig
álljon itt egy kis videó, ami Daniék ovijában készült, Egy nap az oviban
címmel. Ebben láthatunk sok mindent abból, amit fent leírtam (pl. cipőben
alvás), de szerintem az is kiderül belőle, hogy annyira talán mégsem különbözik egy
belga óvoda egy magyartól. Végül is a gyerekek teszik az óvodát olyanná amilyen. Ők pedig a szívük mélyén azért mégiscsak ugyanolyanok, bármilyen nyelvet is beszélnek vagy bármilyen színű is a bőrük.
 |
| Dani a barátival. A képen látható gyerekek összesen öt nemzethez tartoznak és mindannyian egy óvodába jártak vele. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése